A történészek és az adatok I-II.

A számszerű vagy számszerűsíthető adatokkal foglalkozó történész nem a 21. század teremtménye. Bevezetés gyanánt áttekintjük a kvantitatív alapokon álló történetírás múltját, különös tekintettel a magyarországi előzményekre. Az idehaza túlnyomórészt az 1970-es években zajló első próbálkozások ugyan nem tudtak kiteljesedni, de számos olyan előremutató és innovatív ötletet felvillantottak, amely manapság is alapját képezik a komplex adatforrások vizsgálatának. Módszertani szempontból fontosnak érezzük annak hangsúlyozását is, hogy önmagukban állva az adatok nem kölcsönöznek objektivitást a történész munkájának. A hallgatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az adatok kritikus szemlélete éppen úgy elengedhetetlen, mint bármely más forrás esetén. Emellett tudniuk kell azt is, hogy az adatok kezelésének, illetve levéltári kutatásának jogi korlátai lehetnek, amelyekre természetesen a történészeknek is figyelemmel kell lenni. E bevezető blokkot követően csoportbontásban kerülnek tárgyalásra a prestatisztikus, illetve a statisztikus korszak fontosabb adatforrásai.

A prestatisztikus korszak (16-18. század)

A korszak vonatkozásában az egyik legfontosabb forráscsoportot a dikális összeírások képezik, amelyek demográfiai, gazdaság- és társadalomtörténeti jellegű kutatások alapját képezhetik. A dikajegyzékek által felvázolt általános tendenciákat helyi szinten keletkezett más forráscsoportok bevonásával lehet pontosítani. A hallgatók megismerkednek a 16–18. századi uradalmi összeírások különböző típusaival (urbáriumok, dézsmajegyzékek, uradalmi gazdatiszti számadások, kamarai jelentések stb.) és ezek felhasználásának lehetőségeivel.

A statisztikus korszak (19-20. század)

A statisztikus korszak adatforrásainak tárgyalását a magyar (hivatalos) statisztika történetének áttekintésével kezdjük. Ebben az időszakban már olyan bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre az adatokat közlő források, hogy ezekből csak kiragadni tudunk néhányat. A kurzuson megismerkedünk a népszámlálásokkal, az egyházi anyakönyvekkel, a genealógiákkal, a Királyi Könyvekkel és a gazdacímtárakkal. Tárgyaljuk ezek kutatástörténetét, adattartalmát, felhasználási lehetőségeit. Kitérünk arra is, hogy online módon hol és hogyan lehet hozzáférni ezekhez.