A magyar parasztság története sokáig igen kevés figyelemben részesült a történészek részéről. Az 19-20. század fordulójától kezdve elszórtan jelentkező kutatások csak a második világháborút követően szaporodtak meg. A kezdeti években még erősen átideologizált megközelítéseket az 1960-as évektől kezdve fokozatosan felváltotta a módszeres és szakszerűségre törekvő agrártörténetírás, amely a rendi és a polgári korszakra vonatkozóan egyaránt elvégezte a magyar parasztság történetének feltárását. Manapság vidéktörténet címszó alatt folynak az államszocializmus időszakának parasztpolitikáját és a parasztság felszámolásának folyamatát feltárni hivatott interdiszciplináris kutatások. Erre a gazdag szakirodalmi alapra építve a kurzusunk a magyar paraszti társadalom történetének fontosabb csomópontjait tekinti át.

A kurzus kezdetén a 16. századi európai gazdasági konjunktúra folyamataival és az oszmán terjeszkedéssel, az ország „három részre szakadásával" összefüggésben megismerkednek a hallgatók a magyar paraszti társadalom kora újkori átalakulásával. A következő nagyobb témakört a szűkebb Magyarország területén 1767–1774 között lezajlott úrbérrendezés társadalomtörténeti vonatkozásainak tárgyalása jelenti. A jobbágyok felszabadításának mikéntjére a reformkor folyamán számos elképzelés született. Magára a jobbágyfelszabadításra az 1848-as április törvényekkel, illetve a szabadságharc leverése után az 1853-ban kiadott úrbéri pátens rendelkezéseivel került sor. A végrehajtás folyamata azonban számos tisztázatlan kérdés, ütköző érdek és sérelem felszínre törése mellett évtizedekig elhúzódott. A jobbágyfelszabadítást követően rögzült aránytalan földbirtokmegoszlásból adódó szociális feszültségek a 19. század utolsó évtizedében kaptak először nagyobb nyilvánosságot és ettől kezdve folyamatosan napirenden is maradtak. A parasztság helyzetén sem a tiltakozások és érdekképviseletek különböző formái, sem az 1920-as mérsékelt és az 1945-ös radikális földreform nem tudott érdemben változtatni. A kurzust végül az 1949 és 1961 között több hullámban végrehajtott erőszakos kollektivizálással, a magyar mezőgazdaság és agrártársadalom gyökeres átalakulásának áttekintésével zárjuk.