Erdély társadalomtörténete a kora újkorban

A kora újkor időszakában Erdély egy külön államként létezett, amely ugyan a Szent Korona országainak része maradt, de valójában egy önálló belpolitikát folytató török vazallusállammá vált, amit fejedelmek uraltak. A Magyar Királyságnak ez a területe már a középkor folyamán is multietnikus volt, azaz több etnikum, társadalmi csoport lakta, akiknek külön kiváltságaik és társadalmi struktúrájuk, bizonyos esetekben széles körű önrendelkezésük volt. A kurzus folyamán áttekintjük ezeket a csoportokat és azokat a változásokat, amik a kora újkor folyamán következtek be velük kapcsolatosan.

Az elsősorban magyarok által lakott hét vármegye társadalma a magyar királyság többi vármegyéhez képest kevésbé volt tagolt, ezért a kora újkorra kisebb vagyonú nemesség jött létre. Mellettük a keleti, délkeleti területeken egy tömbben élt a vitatott eredetű székelység és a német ajkú szász közösség jelentős közösségi kiváltságokkal rendelkezett. Ezek mellett a csoportok mellett az egyre nagyobb létszámú, jobbágyi állapotú románság, valamint több kisebb náció (örmények, cigányok) kora újkori történetét is áttekintjük. A kurzus folyamán különös hangsúlyt fektetünk a társadalmi csoportok életmódjának, kultúrájának a megismerésére, mivel ebből a korszakból Erdélyből számos napló, emlékirat, levelezés maradt fent, így a hétköznapok és ünnepek történéseit, a lakásviszonyokat, szokásokat is megismerhetik és elemezhetik a hallgatók.